2.HÁTTÉRMAGYARÁZAT: a vízügyi ágazat kritikus kérdéseinek ellenőrzőlistája
1. Kínálat-kereslet egyensúly
· milyen tendenciák figyelhetők meg a víz reálárában, különösen ott, ahol a piacok a szűkös készletek elosztására működnek?
2. Szolgáltatási színvonal
· mekkora az egy főre jutó vízfogyasztás átlagos szintje a lakosság különböző szegmenseiben? Hogyan viszonyulnak ezek a hasonló éghajlati körülmények és fejlettségi szint mellett más országokhoz?
· milyen gyakorisággal és gyakorisággal fordulnak elő vízhiányok, üzemzavarok a tisztítóberendezésekben, a szokásos szolgáltatások felfüggesztése, vagy a jegyrendszer alkalmazása? A rendszerszintű válság ilyen bizonyítékai gyakoribbak-e bizonyos területeken (pl. szegényebb városrészek, száraz régiók), mint mások? A vidéki területeken a kutak és szivattyúk hány százaléka üzemképes?
· a lakosság hány százaléka jut rendszeresen vízhez magánkereskedőktől? Van bizonyíték arra, hogy mit fizetnek?
· megfelelő-e a háztartási célra biztosított víz minősége? Mi a bizonyíték a vízzel kapcsolatos betegségek előfordulására? Megteszik-e a háztartások saját óvintézkedéseiket az ivóvíz biztonságának biztosítása érdekében?
· biztosítják-e magukat a közellátásban részesülő mezőgazdasági termelők és ipari cégek saját készenléti vagy kiegészítő forrásaik fejlesztésével?
3. A VÍZÁGAZAT gazdasági jelentősége
· jelentősen csökken-e a fenti ágazatok gazdasági hozzájárulása, ha figyelembe veszik) az általuk a többi felhasználóra háruló környezeti költségeket, például a halászatot érintő ipari szennyezést, a használt öntözővizet szennyező folyókat stb.?
· a vízhiány korlátozza-e bármely nagyobb ágazat terjeszkedését?
4. Vízminőségi mutatók
· rendelkezésre áll-e információ a felszín alatti vizek minőségéről (különösen a potenciális szennyező tevékenységek közelében, mint például az intenzív mezőgazdaság, az állatállomány, a szilárdhulladék-ártalmatlanító helyek stb.)?
· van-e közvetett bizonyíték, például a vízzel kapcsolatos betegségek előfordulása?
· vannak-e nemzetközi vonatkozások a kibocsátott víz minőségében?
5. Jövőbeni ellátási lehetőségek
· a jövőbeni vízellátási lehetőségek lényegesen nehezebbek, költségesebbek vagy környezetkárosítóbbak, mint a legutóbbi és a jelenlegi projektek?
· nehéz nemzetközi tárgyalásokkal járnak-e, vagy fennáll-e a nemzetközi megállapodások megsértésének veszélye?
6. A felhasználás hatékonysága
· hogyan teljesít az öntözött mezőgazdaság az alábbiak alapján:
* rendszerhatékonyság, pl. a rendszerbe belépő víznek a növényekre ténylegesen alkalmazott aránya (nem pedig a párolgás és a szivárgás következtében elveszett víz);
* agronómiai normák, pl. az adott növény hektáronként alkalmazott vízmennyisége vagy a szállított víz köbméterenkénti termésmennyisége; és
* gazdasági intézkedések, pl. a felhasznált víz egységenkénti átlagos és marginális gazdasági értékei (m3).
· meg lehet – e hozni a különböző ágazatokban a vízfelhasználás hatékonyságának javítását célzó intézkedéseket viszonylag egyszerűen és alacsony költséggel-az új ellátás fejlesztéséhez képest? Ebben az esetben milyen akadályai vannak az ilyen intézkedések meghozatalának?
7. Az ágazat pénzügyi teljesítménye
· az ágazat vagy annak fontos részei nem fedezik az ismétlődő üzemeltetési és karbantartási költségeket?
· milyen kilátásai vannak annak, hogy az ágazat saját forrásokat termel a létesítmények pótlására és bővítésére irányuló jövőbeli beruházásokhoz?
· milyen kilátásai vannak annak, hogy a vízügyi ágazat külső koncessziós forrásokat vonz a tervezett és szükséges fejlesztések finanszírozására?
8. Nemzetközi érzékenység és kötelezettségvállalások
· egy vonatkozó nemzetközi szerződés részes fele, pl., a közös folyó vizeinek megosztása, a gátból származó víz felhasználása, a víztestre vonatkozó korábbi igények hiány esetén, a vizes élőhelyekről szóló Ramsari Egyezmény stb.? Fel kell-e készülni az ilyen jellegű jövőbeli szerződésekre?
· lehet, hogy a vízzel kapcsolatos döntések egy másik országot érintenek, és jelentős diplomáciai, politikai vagy gazdasági költségekkel járnak?
· a vízhasználat jelenlegi tendenciái vagy a vízzel kapcsolatos jövőbeli döntések jelentősen növelik-e az ország függését más országoktól vagy a segélyektől?
9. A konfliktus tünetei
· összeomlanak-e a szokásos magatartások és gyakorlatok, mint például az öntözőcsatornák kommunális tisztítása?
· ezt a versenyt viszonylag produktív módon oldják meg (pl., a piacok fejlődésével, az árváltozásokkal, a hatékony integrált tervezés elfogadásával, a vízhatékony magatartás növekedésével), vagy peres eljárásokhoz, illegális cselekedetekhez, nehézségekhez vagy polgári zavargásokhoz vezet?
· a szűkös víz elosztása olyan módon történik-e, amely védi a szegények és rászorulók jogos érdekeit, szolgálja a közegészséget és biztosítja a víz legtermékenyebb felhasználását?
10. Strukturális és intézményi változások
· tervezik-e a vízágazat privatizációját? Milyen formában várható?