forrás: Wikipedia
az Atlanti lundák valóban figyelemre méltó madarak. A lundák úszhatnak a víz alatt és repülhetnek a levegőben. Kifejlesztették a nagy sebességű szárnyaikat és a kormánylapátjukat, mint a hevederes lábak, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy hatékonyan ússzanak a víz alatt, ahol kis halakat fognak, beleértve a heringet és a homoki angolnát. 200 láb mélységbe merülhetnek, és 20-30 másodpercig a víz alatt maradhatnak. Víz alatt a puffin lényegében repül, de csak nagyobb ellenállással rendelkezik, mint a levegőben.
pontosan hogyan képes egy Puffin ilyen hatékonyan merülni és úszni a vízben? Nos, a Lunda részben összehajtja szárnyait, és kézszárnyai hátrafelé irányulnak. Ennek és a nagyon gyors csapkodási képességének köszönhetően a lefelé tartó madár felfelé és előre gyorsul a vízen keresztül. Ezután a felemelkedés során a madár lefelé gyorsul, ritkán előre is. Az idő nagy részében azonban a felemelkedés csak a puffin lassulását okozza.
bár nem képesek lélegezni a víz alatt, amíg egy pingvin, amely körülbelül 20 percig képes visszatartani a lélegzetét, van egy másik tulajdonságuk–nagyon gyors repülés.
a Puffin akár 400-szor is csapkodhatja szárnyait, ami valójában olyan gyors, hogy elmosódottnak tűnik a néző számára. Ezzel a szárnysebességgel, nem meglepő, hogy az Atlanti Puffin elérheti a közeledő sebességet 55 mérföld per óra.
a Puffin valójában akár 62 halat is képes hordozni a csőrében. Kép forrása: Courier Mail, Ausztrália
bár a puffinok nem veszélyeztetett fajok, az emberi tevékenység fenyegeti őket. Sok helyen a Puffinpopuláció csökkent a túlvadászat, a túlhalászás miatt azokon a területeken, ahol a lundinok halakat fognak, valamint a turizmus miatt azokon a területeken, ahol a lundinoknak magányra van szükségük a szaporodáshoz.
a következő videóban néhány Lunda a párkányokról a vízbe merül, és erőteljesen átcsapódik a vízen.
a következő videóban egy puffin felszáll és elrepül.
idézett művek:
- Puffin Tények 1
- Puffin tények 2, Project Puffin
- L. Christoffer Johansson* és BJ na … RN S. Wetterholm Aldrin, kinematics of diving Atlantic Lunds (Fratercula arctica L.): evidence for an active upstroke, J. Experimental Biology (2001)