a részvénytársaság meghatározása kiemeli a Társaság következő jellemzőit.
- mesterséges személy:
a Társaság törvényalkotás, amely tagjaitól függetlenül létezik. A természetes személyekhez hasonlóan a társaság is birtokolhat vagyont, tartozásokat vállalhat, pénzt kölcsönözhet, szerződéseket köthet, perelhet és perelhet, de velük ellentétben nem tud lélegezni, enni, futni, beszélni stb. A Társaság minden olyan jogot élvez, amelyet egy ország állampolgára élvezne. Ezért mesterséges személynek hívják.
- önálló jogi személy:
a társaság alapításának napjától kezdve a tagjaitól eltérő identitást szerez. A tulajdonosok különböznek azoktól, akik az üzletet irányítják. Eszközei és kötelezettségei elkülönülnek a tulajdonosokétól. A menedzsmentet azonban tulajdonosok vezetik, akiket igazgatók választanak meg. A törvény nem ismeri el, hogy a vállalkozás és a tulajdonos egy és ugyanaz. A Társaság nem tehető felelőssé a tagok hibáiért.
- képződés:
a cégalapítás időigényes, költséges és bonyolult folyamat. A részvénytársaság alapítására a társasági törvényben meghatározott szabályok vonatkoznak. Ez magában foglalja több dokumentum elkészítését és számos jogi követelménynek való megfelelést, mielőtt azok működésbe lépnének.
- örökös öröklés:
a társaság létrehozása a törvény lehet véget vetni csak a törvény. Az üzletmenet folytonosságát egyetlen tag halála, fizetésképtelensége vagy elmezavara sem befolyásolja. Csak akkor szűnik meg, ha a lezárására vonatkozó konkrét eljárás, az úgynevezett felszámolás befejeződik. Tehát a Társaság élete semmilyen módon nem kapcsolódik tagjai életéhez. Ez egy közmondás – ” férfiak jöhetnek, férfiak mehetnek, de egy társaság addig megy, amíg fel nem szűnik.”
- ellenőrzés:
a Társaság ügyeinek irányítását és ellenőrzését az Igazgatóság végzi, amely kinevezi a felső vezetés tisztviselőit az üzlet vezetésére. Az igazgatók óriási jelentőséggel bírnak, mivel közvetlenül elszámoltathatók a részvényesek felé a Társaság működéséért.
- felelősség:
a tagok felelőssége a társaságban általuk befizetett tőke mértékére korlátozódik. A hitelezők csak a Társaság vagyonát használhatják követeléseik rendezésére, mivel a társaság tartozik, nem pedig a tagok. A részvényes személyes vagyona nem használható fel a Társaság kötelezettségeinek kifizetésére. A tagok csak a birtokukban lévő meg nem fizetett részesedés erejéig járulhatnak hozzá a veszteséghez.
- közös pecsét:
a Társaság mesterséges személy, aki az igazgatótanácsán keresztül jár el. Az Igazgatóság megállapodást köt másokkal azáltal, hogy közös pecséttel jelzi a Társaság jóváhagyását. A Társaság, mivel mesterséges lény, önmagában nem tudja aláírni a dokumentumokat. A közös pecsét a hivatalos aláírás vésett megfelelője.
- részvények átruházhatósága:
egy részvénytársaságban a tulajdonjog átruházható egységekre oszlik, amelyeket részvényeknek neveznek. A részvénytársaság részvényei egyszerűen átruházhatók egyik személyről a másikra, mivel Részvénytársaság. A részvénytársaság vagy állami társaság részvényei nem ruházhatók át.
- kockázatviselés:
a Társaság veszteségeinek kockázatát minden részvényes viseli. Ez ellentétben áll az egyéni vállalkozás vagy a partnerségi vállalkozás esetével, ahol egy vagy néhány személy viseli a veszteségeket. Pénzügyi nehézségekkel szembesülve a Társaság minden részvényesének hozzá kell járulnia az adósságokhoz a Társaság tőkéjében való részesedésük mértékéig.