hirdetések:
olvassa el ezt a cikket, hogy megismerje a következő két tényezőt, amelyek befolyásolják a szabad vízfelület párolgását, azaz (1) meteorológiai tényezők és (2) fizikai tényezők!
1. Meteorológiai tényezők:
(i) hőmérséklet:
a hőmérséklet emelkedésével a légtömeg gőzmolekulák megtartására való képessége növekszik. A víztest gőznyomása is növekszik. Ha a levegő és a víz hőmérsékletének emelkedése egyenlő, nem várható a párolgás sebességének növekedése. De mivel a differenciális fűtési sebesség, mint a hőmérséklet növeli a párolgási sebesség is növekszik.
(ii) szél:
a szél kettős szerepet játszik a párolgási folyamat befolyásolásában.
hirdetések:
először is a bejövő friss levegő eltávolítja a vízgőz molekuláit, és helyet teremt más gőzmolekulák számára. Nyilvánvalóan gyorsabb a bejövő friss levegő sebessége gyorsabb a gőzmolekulák eltávolítása. De ha a szélsebesség elegendő az összes emelkedő gőzmolekula eltávolításához, a szélsebesség további növekedése nincs hatással.
másodszor, a bejövő friss levegő, ha forró, extra hőenergiát biztosít a párolgási folyamat felgyorsításához. Éppen ellenkezőleg, ha a bejövő friss levegő hűvös, csökkenti a párolgási sebességet.
(iii) légköri nyomás:
nagyobb magasságokban csökken a légköri nyomás. Ez a helyzet növeli a vízmolekulák szabad felületről való kilépésének sebességét, mivel a fenti levegőnek alacsonyabb molekulái vannak, hogy megakadályozzák más molekulák bejutását.
2. Fizikai tényezők:
(i) az elpárologtató felület jellege:
minden olyan felület, amely csapadékot kap, potenciális párolgási felület. Bármely felületről történő párolgás a felület telítettségéhez szükséges vízmennyiségre korlátozódik. Például a telített talajfelszínről történő párolgás sebessége megközelítőleg megegyezik a szomszédos szabad vízfelszín ugyanazon a hőmérsékleten.
hirdetések:
de ahogy a talaj kiszáradni kezd, a párolgás csökken, és végül majdnem leáll, mivel nincs lehetőség arra, hogy a víz önmagában nagy mélységből elérje a felszínt. A hó-és jégfelületek párolgása is csak akkor következhet be, ha a levegő gőznyomása kisebb, mint a hófelszíné. Más szavakkal, az ilyen párolgáshoz a harmatpontnak alacsonyabbnak kell lennie, mint a hó vagy a jég hőmérséklete.
(ii) az elpárologtató felület alakja:
ez fontos szempont, amikor a párolgás kis nyílásokon keresztül történik, például a növényekben a sztómákon keresztül történő diffúzió. Látható, hogy a maximális párolgás konvex felületről történik, amelyet sík felület, majd konkáv felület követ. A kis korlátozott nyílásokon keresztüli párolgás is arányosnak tekinthető átmérőjükkel vagy kerületükkel (lineáris dimenzió), nem pedig területükkel.
iii. vízminőség:
ha oldható szilárd anyagok vannak jelen az oldatban lévő vízben, annak gőznyomása egy adott hőmérsékleten alacsonyabb, mint az azonos hőmérsékletű tiszta vízé. A 35 000 ppm oldott sót tartalmazó tengervíz gőznyomása körülbelül 2% – kal kisebb, mint az azonos hőmérsékletű tiszta vízé. Látható, hogy a párolgási sebesség csökken az oldatok fajsúlyának növekedésével.