mi az Adósságkapacitás?
az Adósságkapacitás a tőkeáttétel maximális összege, amelyet egy vállalat megengedhet magának, a szabad cash flow (FCF) profilja és a piaci pozícionálás határozza meg.
- mi a vállalat adósságkapacitása?
- mely tényezők határozzák meg a vállalat adósságkapacitását?
- hogyan növelheti egy vállalat adósságkapacitását?
- miért növelheti egy vállalat az adósságot a maximális adósságkapacitására?
Adósságkapacitás-koncepció
a vállalat adósságkapacitása vagy “hitelfelvételi képessége” felső határt állapít meg azon adósság teljes összegére, amelyet a vállalat nemteljesítés veszélye nélkül vállalhat.
az adósságfinanszírozás előnyös lehet – például az adósság alacsonyabb költsége a saját tőkével szemben és a kamatadó – pajzs -, de a forgótőke és a tőkekiadások finanszírozásához szükséges túlzott adósságfüggőség (PP& E) csődhöz vezethet.
ezért az adósság felhasználása előtt a vállalatnak meg kell becsülnie adósságkapacitását, amely az adósságteher, amelyet cash flow-i reálisan kezelhetnek, még a teljesítmény csökkenése révén is.
Adósságkapacitást meghatározó tényezők
minél kiszámíthatóbb a vállalat szabad cash flow – ja, annál nagyobb lesz az adósságkapacitása-minden más egyenlő.
az iparághoz kapcsolódó kockázat mértéke általában a kiindulási pont a leendő hitelfelvevő értékeléséhez.
a figyelembe vett különböző mutatók és kockázatok közül a legfontosabbak a következők:
- ipari növekedési ütem – előnyben részesítjük a stabil történelmi és előrejelzett ipari növekedést (pl. CAGR)
- ciklikusság – ingadozó pénzügyi teljesítmény az uralkodó gazdasági feltételek alapján
- szezonalitás – kiszámítható ismétlődő minták a pénzügyi teljesítményben az egész pénzügyi évben
- belépési korlátok – minél nehezebb az új belépők számára a piaci részesedés megszerzése, annál jobb
- megszakadási kockázat – a technológiai zavarokra hajlamos Iparágak kevésbé vonzóak a hitelezők számára
- szabályozási kockázat – a szabályozások változásai megváltoztathatják az ipar környezetét
miután az iparág már értékelve a következő lépés a vállalat piaci versenyhelyzetének felmérése.
itt a cél a következők megértése:
- piaci pozicionálás: “hogyan viszonyul a vállalat a piac többi részéhez?”
- versenyelőny: “a vállalat valóban különbözik a versenytársaktól?”
gazdasági “árkok”
hosszú távon a nem differenciált vállalat fennáll annak a veszélye, hogy alulteljesítő piaci részesedést veszít a piacon megjelenő jobb és/vagy olcsóbb alternatíva megjelenése miatt (pl. helyettesítési kockázat).
a “gazdasági árokkal” rendelkező társaság azonban egyedi tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek segíthetnek megvédeni hosszú távú nyereségét.
hitelező modell elemzése
a hitelezők fokozatosan módosítják a működési/tőkeáttételi modell feltételezéseit annak meghatározása érdekében, hogy a vállalat képes-e átvészelni a visszaeséseket és a kedvezőtlen pénzügyi feltételeket.
hitelezők küldött vetítési modellek a vállalatok, jellemzően a konzervatív oldalon, mint a befektetőknek küldött, amely segít megtalálni az egyensúlyt megjelenő irracionálisan optimista vagy túl kockázatos a hitelfelvevő.
a hitelfelvevő pénzügyi és igazoló dokumentumaival együtt a hitelezők elkészítik belső modelljüket, amely elsősorban a lefelé mutató forgatókönyvekre összpontosít.
a korábbiak megismétléséhez a hitelezők arra törekszenek, hogy kiszámítható, állandó szabad cash flow-kat biztosítsanak a vállalatoknak.
a hitelezői modelleken belül részletes forgatókönyv-elemzések találhatók, amelyek kiszámítják a vállalat hozzávetőleges adósságkapacitását.
különböző működési esetekben a vállalat hitelrátáit nyomon követik annak számszerűsítésére,hogy a teljesítménycsökkenés mekkora mértékben okozza a nemteljesítési kockázatot. Például a hitelező modell kiszámíthatja a tőkeáttételi mutatót, ha feltételezi, hogy a vállalat EBITDA-ja 20-25% – os csökkenést szenved.
hitelező hitel arányok példák
| teljes tőkeáttételi mutató | teljes adósság / EBITDA |
| vezető adósságráta | vezető adósság / EBITDA |
| nettó adósság tőkeáttételi mutató | nettó adósság / EBITDA |
| Kamatfedezeti Arány | EBIT / kamatráfordítás |
a teljes tőkeáttételi összegre és a kamatfedezeti paraméterekre vonatkozó paraméterek jelentősen eltérnek a vállalat iparágától és az uralkodó hitelezési környezettől függően (pl. kamatlábak, hitelpiaci feltételek).
a hitelező elemzésének végére az implicit tőkeáttételi mutatót az előzetes árképzési feltételek mellett (pl. kamatláb, kötelező amortizáció, futamidő hossza) mutatják be a hitelfelvevőnek – de a feltételek a tárgyalás után változhatnak.
különösen az adósságkapacitás képezi az adósságszövetségek meghatározásának alapját. Minél kockázatosabb a hitelfelvevő hitelprofilja, annál korlátozóbbak lesznek a szövetségek a hitelező érdekeinek védelme érdekében.
Megjegyzés: Az adósságkapacitás nem feltétlenül az adósság maximális összege, amelyet fel lehet emelni egy extra “párna” beépítése miatt, amely biztosítja az összes adósságkötelezettség teljesítését.
oldalsó megfontolások – Adósságkapacitás
általában egy vállalat arra törekszik, hogy az adósságfinanszírozásból a lehető legtöbb előnyhöz jusson anélkül, hogy veszélyeztetné a társaságot és veszélyeztetné a nemteljesítést.
a megnövekedett tőkeáttétel a részvénytulajdon csökkent felhígulását és a részvényesek nagyobb potenciális hozamát jelenti.
mégis a vállalatok általában kevesebb tőkeáttételt emelnek, mint teljes adósságkapacitásuk.
az egyik lehetséges magyarázat az, hogy a vállalat bizonytalan lehet abban, hogy képes-e támogatni a kiegészítő adósságot, vagy lehetősége van-e nyereségesen felhasználni az adósságfinanszírozásból származó bevételt.
zárásként az adósságkapacitás a vállalat fundamentumainak, történelmi (és tervezett) pénzügyi teljesítményének és az iparági kockázatoknak a függvénye. A teljes adósságkapacitás százalékában felvetett adósság összege azonban vezetői ítélet.
Crash Course kötvények és adósság: 8 + óra lépésről-lépésre videó
a lépésről-lépésre tanfolyam célja azok számára, akik a karrier a fix kamatozású kutatás, beruházások, értékesítési és kereskedelmi vagy befektetési banki (adósság tőkepiacok).
Beiratkozás Ma