A vegyületek olyan anyagok, amelyek sok azonos molekulából állnak, amelyek egynél több elem atomjaiból állnak, amelyeket kémiai kötések tartanak össze. A kémiai képlet meghatározza az egyes elemek atomjainak számát egy összetett molekulában. Például a nitrogén-monoxidban két elem van nitrogén és oxigén egy-egy atommal. Az ilyen két különálló elemet tartalmazó vegyületeket bináris vegyületeknek nevezzük. Ebben a cikkben megvizsgáljuk a bináris vegyületek definícióját, típusait és példáit.
bináris vegyület meghatározása
A bináris vegyületek vagy bináris molekulák két különálló elemből állnak. Az elem olyan anyag, amelyet kémiai módszerekkel nem lehet tovább felosztani egyszerűbb anyagokra. Például az alumínium-oxidban (Al2O3) két különálló elem van: Alumínium (Al) és oxigén(O). Az elem atomjainak számát nem veszik figyelembe a bináris vegyületek osztályozásakor.
a bináris vegyületek típusai
- bináris savak
- bináris ionos vegyületek
- bináris kovalens vegyületek
bináris savak
A bináris savak anionhoz kötött hidrogén-kationból állnak. Hidracidoknak is nevezik őket. A hidrogén proton kötődik a 7. csoport elektronegatív atomjaihoz a periódusos rendszerben, hogy bináris savakat képezzen.
példák bináris savakra:
- sósav – HCI
- hidrogén – brómsav-HBr
- Hidrojódsav-HI
- hidrogén-fluorid-HF
bináris ionos vegyületek
Ezek elsősorban sók, amelyek csak 2 elemből állnak. A bináris ionos vegyület első atomja vagy kationja fém, míg a második atom vagy anion nem fém. A bináris ionos vegyületek olvadáspontja és forráspontja viszonylag magas az ionos kötés miatt. Vízben oldódnak, hogy elektrolitokat hozzanak létre. Ezek általában egy sav és egy bázis közötti semlegesítési reakcióval szintetizálhatók. A bináris ionos vegyület neve a következőképpen írható: fém + nem fém” – ide”. A fém oxidációja név szerint is használható, ha ismert, mint például alumínium(III) – oxid, mangán (II) – oxid stb.
példák bináris Ionos vegyületekre:
- Naci – nátrium – klorid
- Naf – nátrium – fluorid
- MgO-magnézium-oxid
- Ai2o3-alumínium-oxid
bináris kovalens vegyületek
A bináris kovalens vegyületek két elemből állnak, amelyeket kovalens kötések kötnek össze. Ezek akkor keletkeznek, amikor két nemfém kovalens kötést képez. Gyakran két nemfém kombinálódik különböző arányban. Az előtagokat a bináris vegyületek nevében használják, hogy jelezzék az egyes nemfémek atomjainak számát.
hogyan nevezzünk bináris kovalens vegyületeket?
1.szabály: az alacsonyabb csoportszámú elemet először a név írja be. A magasabb csoportszámú elemet a névben második helyen írják.
2.szabály: ha mindkét elem ugyanabban a csoportban van, akkor a magasabb periódusú elemeket írják először a névbe.
3.szabály: a név második elemét úgy nevezik el, mintha anion lenne.
4. szabály: Ha a vegyület az elem egy atomját tartalmazza, amelyet először a névben írnak, akkor a “mono” előtagot nem használják. A nitrogén-dioxidhoz hasonlóan nem írunk mono nitrogén-oxidot.
erre a linkre kattintva megtekintheti a nómenklatúra gyors kvízét.
példák bináris kovalens vegyületekre:
- dinitrogén – monoxid – N2O
- nitrogén-monoxid – NO
- nitrogén-dioxid-NO2
- dinitrogén-trioxid-N2O3
Lásd még
semlegesítési reakció
példák a semlegesítési reakcióra
az érc koncentrációja
a víz vezetőképessége
Benedict tesztje
15 különbség az oxidációs reakció és a redukciós reakció között