jelentése
az ‘izokvant’ kifejezés két kifejezésből áll ‘iso’ és ‘quant’. Az Iso egy görög szó, ami egyenlő, a quant pedig egy Latin szó, ami mennyiséget jelent. Ezért ezek a szavak együttesen egyenlő mennyiségre vagy egyenlő termékre utalnak.
az izokvant görbe két input (munkaerő és tőke) különböző kombinációinak lokuszkészletének ábrázolása, amelyek azonos szintű kibocsátást eredményeznek. Az is ismert, mint vagy egyenlő termék görbe vagy gyártó közömbösségi görbe.
ez egy cég megfelelője a fogyasztó közömbösségi görbéjének. Így egy izokvant úgy is meghatározható, mint két bemenet különböző kombinációinak grafikus ábrázolása, amelyek azonos szintű kimenetet adnak a termelőnek. Mivel az izokvant görbében fekvő összes kombináció azonos termelési szintet eredményez, a termelő közömbös a kombinációk között.
az Izokvant görbe néhány meghatározása
az izoprodukt görbék két erőforrás különböző kombinációit mutatják, amelyekkel egy cég azonos mennyiségű terméket képes előállítani.
– Bilas
az Isoproduct görbe a különböző bemeneti kombinációkat mutatja, amelyek egy adott kimenetet eredményeznek.
– Samuelsont
az izokvant görbe úgy definiálható, mint egy görbe, amely két változó tényező lehetséges kombinációit mutatja, amelyek felhasználhatók ugyanazon össztermék előállítására.
– Peterson
az izokvant egy görbe, amely bemutatja a bemenetek összes lehetséges kombinációját, amelyek fizikailag képesek egy adott kimeneti szint előállítására.
példa az Izokvant ütemtervre és az Izokvant görbére
| 1. táblázat: isoquant menetrend | |||
| kombinációk | munkaerő (L) | tőke (K) | kimenet (egységek) |
| A | 1 | 12 | 100 |
| B | 2 | 8 | 100 |
| C | 3 | 5 | 100 |
| D | 4 | 3 | 100 |
| E | 5 | 2 | 100 |
az adott izokvant ütemterv az inputok (munkaerő és tőke) különböző kombinációit képviseli.
a táblázatból láthatjuk, hogy az a kombináció 1 egység munkaerőből és 12 egység tőkéből áll, amelyek együttesen 100 egység kibocsátást eredményeznek. A B kombinációban, amikor 1 egység munkaerőt adtak hozzá 4 egység tőke helyett, a termelési folyamat még mindig 100 egység kibocsátást eredményezett. Ugyanígy más C (3L + 5k), D (4L + 3K) és E (5L + 2K) kombinációk ugyanazt a kimeneti szintet, azaz 100 egységet eredményezték.
1. ábra: az izoquant ütemezés grafikus ábrázolása (izoquant görbe)
az Izokvant görbe feltételezései
az izokvant fogalma a következő feltételezéseken alapul.
- csak két inputot (munka és tőke) alkalmaznak egy áru előállításához.
- technikai lehetőség van az egyik bemenet helyettesítésére a másikra. Ez azt jelenti, hogy a termelési funkció Változó arányú.
- a munka és a tőke osztható.
- a gyártónak racionálisnak kell lennie, azaz megpróbálja maximalizálni nyereségét.
- a technológia állapota változatlan.
- a technikai helyettesítés marginális aránya csökken a gyártási folyamatban.
a technikai helyettesítés Határrátája
a technikai helyettesítés Határrátája (MRTS) azt a sebességet jelzi, amellyel az egyik tényező (munkaerő) helyettesíthető a másik input (tőke) az áru termelési folyamatában a kibocsátás vagy a termelés szintjének megváltoztatása nélkül. A tőke technikai helyettesítésének marginális aránya (MRTSL, K) meghatározható olyan tőkeegységekként, amelyek helyettesíthetők egy munkaegységgel, állandó szinten tartva a kibocsátás szintjét. Matematikailag
| 2. táblázat: a technikai helyettesítés marginális aránya (MRTS) | ||||
| kombináció | tőke (K) | munkaerő (L) | MRTSL, K | kimenet |
| A | 12 | 1 | 100 | |
| B | 8 | 2 | 4:1 | 100 |
| C | 5 | 3 | 3:1 | 100 |
| D | 3 | 4 | 2:1 | 100 |
| E | 2 | 5 | 1:1 | 100 |
A 2. táblázat az inputok különböző kombinációit mutatja be, amelyek mindegyike azonos szintű, azaz 100 egységnyi kibocsátást eredményez a termelő számára.
összehasonlítva az a kombinációt a B-vel, azt látjuk, hogy a tőke 4 egységét 1 egységnyi munka váltja fel, anélkül, hogy megváltoztatná a kimenetet. Ezért 4: 1 a technikai helyettesítés marginális aránya ebben az esetben.
hasonlóképpen, ha összehasonlítjuk a B kombinációt a C-vel, megállapíthatjuk, hogy az MRTS ebben az esetben 3:1. Hasonlóképpen, az MRTS C és D, valamint D és E között 2:1, illetve 1:1.
2. ábra: a technikai szubsztitúció marginális aránya
A 2.ábra az MRTS grafikus ábrázolása. Az ábrán bármely két pont közötti MRTS-t az e pontok közötti meredekség adja.
például az A és B pontok közötti MRTS a következő formában található:
ugyanígy az izokvant görbe bármely pontján az MRTS kiszámítható úgy, hogy megtaláljuk a görbe azon pontját érintő egyenes meredekségét.
az Izokvant görbe tulajdonságai
az izokvant görbe majdnem ugyanazokkal a tulajdonságokkal rendelkezik, mint a fogyasztói magatartás elméletének közömbösségi görbéje. Ezeket az alábbiakban ismertetjük.
az Izokváns konvex az Origóra
az izokváns konvex az Origóra, mert a bemenetek közötti technikai szubsztitúció (MRTS) határsebessége csökken. Amint azt az MRTs táblázatos példája mutatja, az az arány, amellyel a tőke bemeneti egységeit munkaerőegységekkel helyettesítik, csökken, ha a munka egyre inkább helyettesíti a tőkét. Így az izokvant görbe domború az eredethez képest.
ha az izokvant görbe homorú lett volna az eredethez képest, az azt jelentené, hogy az MRTS növekszik, mivel egyre több munka helyettesíti a tőkét. Ez pedig ellentétes lenne azzal a feltételezéssel, hogy az izokvant görbe alapul.
az Izokvant negatív lejtésű
az izokvant görbe nem felfelé lejtős, sem vízszintes, hanem mindig lefelé lejtődik balról jobbra. Ez azért van, mert a termelőnek fel kell adnia a tőke input egységeinek egy részét, hogy növelje a munkaerő inputját, amikor a termelési összeget változatlanul tartja.
bármelyik tényező inputegységének növelése a másik tényező inputjának levonása nélkül növeli a termelést, és meghaladja az izokvant görbe elvét.
az ábrán, amikor OK1 tőkeegységet alkalmaztak, OL1 munkaerőegységet is alkalmaztak. Amikor a munkaerő bemeneti egységeit ol-ra növelték2, a tőke bemeneti egységeit OK-ra csökkentették2.
ezért a görbe lefelé lejtő jobbra. Bármely lejtős görbe lejtése mindig negatív.
a magasabb izoquant magasabb termelést jelent
a magasabb szintű izoquant magasabb munka-és tőkeegységekkel rendelkezik. A munkaerő és a tőke nagyobb kombinációja nagy volumenű termelést eredményez. Tehát magasabb az izokvant görbe, nagyobb lesz a termelési szint.
az ábrán látható, hogy két izokvant görbe van (Iq1 és Iq2). Azt is láthatjuk, hogy az a kombináció az Iq1-en, A B kombináció pedig az Iq2-n fekszik.
az a kombináció OL1 munkaegységből és OK1 tőkeegységből áll, amelyek láthatóan kisebbek, mint az OL2 munkaegység és OK2 tőkeegység A B pontban. Tehát azt mondhatjuk, hogy az IQ2 termelési szintje magasabb, mint az Iq1 termelési szintje.
két izokváns soha nem keresztezi egymást
minden izokváns görbe a termelés adott szintjének ábrázolása. A termelési folyamat termelési vagy kimeneti szintje a görbe egészében azonos.
a fenti ábrán Iq1 és Iq2 két izoquant görbe, és R az a pont, ahol mindkét görbe metszi egymást.
az izokvant görbe elve szerint az S pontban a termelési szint = az R pontban a termelési szint = a T pontban a termelési szint
A P pontban a termelési szint = az R pontban a termelési szint = a Q pontban a termelési szint
de az S pontban és a T pontban a termelési szint a p pontban és a Q pontban
ezért két izokvant görbe nem metszik egymást. Ennek ellenére két izokvant görbének nem kell párhuzamosnak lennie egymással.
az izokvant görbék párhuzamossága az MRT-ktől függ. Az izokvant görbék csak akkor lehetnek párhuzamosak, ha mindkét görbe MRT-je egyenlő.