Előfordult már?
mi jut eszünkbe, ha a Marxizmusra, a szocializmusra vagy a kommunizmusra gondolunk? Ez a Szovjetunió diktatúrájának bukott rendszere? Ez egy Robin Hood egyenlőség érzése, hogy vesz a gazdag, hogy a szegényeknek? Ez egy utópisztikus közösségi ideál, amely, ha megvalósul, hibássá válik?
magyarázat
amikor Karl Marx német filozófus előállt a koncepcióval, biztosan nem gondolt sem az egyenlőségre, sem a későbbi totalitárius kommunista országokra. A kapitalizmus könyörtelen kritikájáról jól ismert Das Kapital, Marx korának egyik legbefolyásosabb társadalomtudósa volt. Sok mainstream közgazdász azonban később elutasította elméleteit azzal, hogy megmutatta az alapjául szolgáló ingatag feltételezéseket.
a marxizmus meghatározása
a marxizmus olyan társadalmi, gazdasági és politikai elméletek összessége, amelyek értelmezik a társadalom történelmi fejlődését és megjósolják, hogy merre tart. Karl Marx és Friedrich Engels német filozófusok alapították. A marxizmus tézisének központi eleme, hogy a kapitalisták és a munkásosztály közötti osztálykonfliktus a történelem hajtóereje, és meghatározza a jövő irányát.
hogyan működik
Marx számára a társadalomnak két összetevője van: alap és felépítmény. Az alap minden, ami közvetlenül kapcsolódik a gazdasági termeléshez. Ez magában foglalja a termelési eszközöket, például a nyersanyagokat, szerszámokat és gépeket, valamint a termelési kapcsolatokat, például a munkáltató-munkavállaló kapcsolatokat, a tulajdonviszonyokat, a munkamegosztást, vagy bárki, aki az áruk előállítására szervezett. Azok, akik a termelési eszközöket birtokolják, kapitalisták. Akik nem a kapitalistáknak dolgoznak, azok a munkásosztály. A felépítmény magában foglalja azokat a dolgokat, amelyek nem kapcsolódnak közvetlenül a termeléshez, például a kultúrát és a politikai struktúrát. Marx szerint az alap határozza meg és formálja a felépítményt. A kapitalisták és a munkásosztály közötti osztálykonfliktusok tehát a történelem mozgatórugói.
a kapitalizmus kritikája
az 1818-as ipari forradalom idején született Marx különösen a kapitalista társadalom társadalmi problémáival foglalkozott. Megkérdőjelezte a klasszikus közgazdasági elméletet, amely a magántulajdon és a szabad piac pozitívumaira összpontosított, és előállt az érték munkaelméletével. Marx azt állította, hogy a szabad piacon a profit a munkavállalók kizsákmányolásából származik.
úgy vélte, hogy egy áru értékét csak munka révén lehet fejleszteni. Azt állította, hogy az értéket tehát a jó előállításához szükséges “társadalmilag szükséges munka” mennyisége határozza meg. A munkás munkaképessége, amelyet Marx munkaerőnek nevez, szintén árucikk. A kapitalisták bérekkel vásárolják meg a munkások munkaerejét, majd kizsákmányolják a munkásokat azzal, hogy hagyják őket hosszú órákon át dolgozni. Mivel a munkások több értéket teremtenek, mint amennyit fizetnek, a kapitalisták profitot szereznek a folyamatból. Minél produktívabbá válnak a munkavállalók, annál több munkavállalót használnak ki. Marx rámutatott a munkamegosztás káros következményeire is. Azzal érvelt, hogy amint a munkás specializáltabbá válik, elveszíti az irányítást a munkája felett, és így elidegenedik a munkától és az éntől, az “emberi természetüktől”.”
Marx úgy vélte, hogy bár a kapitalizmus gazdagságot teremthet, alapvetően hibás. Végül a kommunizmus vagy a szocializmus váltaná fel (Marx maga nem tett különbséget), ahol a termelési eszközöket a nyilvánosság birtokolja. Azzal érvelt, hogy a szabadpiaci verseny monopóliumhoz és a munkavállalók további kizsákmányolásához vezetne. A piacot és a termelési eszközöket néhány tőkés irányítaná. A piaci versenyben megbukott kapitalisták a munkásosztály részévé válnak. Az alulfogyasztás problémája akkor merülne fel, ha több árucikket termelnének, és kevesebben engedhetnék meg maguknak. Ahogy a kapitalizmus előrehaladott stádiumába került, elkerülhetetlen volt a munkásosztály forradalma, amikor a munkások tudomást szereztek az elnyomásról.
Akkor Mi Van?
a marxizmus értékes betekintést nyújt a kapitalista társadalom hatalmi dinamikájába. A 20. századi kommunista forradalmak sorozatát motiválta, és befolyásolta a későbbi gondolkodókat, például a neomarxistákat, akik módosították és kiterjesztették az eredeti elméleteket. Még a marxista feminista mozgalmakat is inspirálta, amelyek a nemek közötti egyenlőtlenséget a kapitalista rendszernek tulajdonították.
ambiciózus elméletei azonban nagyrészt kudarcot vallottak a jóslásra tett ígéretükben. A munkásosztály forradalmai nagyrészt az agrárországokban történtek, nem pedig a fejlett kapitalista országokban. Annak ellenére, hogy Marxnak részben igaza volt a kapitalizmus problémáival kapcsolatban, mint például a monopóliumok és a pénzügyi válságok, alábecsülte az intézmények szerepét ezek megoldásában. Például egy globális pénzügyi válságban a kormányok gyakran gazdasági ösztönzők létrehozásával lépnek fel a gazdaság megmentése érdekében. Munkaerő-értékelméletét túl egyszerűsítettnek is kritizálják. Állítása, miszerint csak a munka teremt értéket, önkényes és támogatás nélküli, mivel bármilyen árucikket, például kukoricát kiválaszthatunk, hogy hasonló szerepet játsszon, és előálljunk egy kukorica értékelmélettel.
a marxizmus tanulmányozása segíthet megérteni a kapitalista rendszer néhány problémáját, például a jövedelmi egyenlőtlenségeket és a pénzügyi válságokat. Eközben a problémák orvoslásának kudarca emlékeztet bennünket a megoldásukhoz szükséges bonyolultságokra.