töltse le most India legjobb vizsgafelkészítő alkalmazását
9-10 osztály, JEE & NEET
töltse le az eSaral alkalmazást
Hé, szeretné tudni, hogy mi a dinamikus súrlódás a fizikában? Ha igen. Akkor olvass tovább.
dinamikus súrlódás
ha a testre ható erő nagyobb, mint a korlátozó súrlódás, akkor a test mozog. Az érintkezési felületek között most fellépő súrlódás dinamikus súrlódás.
a dinamikus súrlódás mindig kisebb, mint a korlátozó statikus súrlódás.
a dinamikus súrlódás kétféle:
- csúszó súrlódás
- gördülő súrlódás
csúszó súrlódás:
ha az egyik test elkezd csúszni a másik felett, akkor a felületek közötti súrlódást csúszó súrlódásnak nevezzük.
ha a korlátozó kinetikus súrlódási erő $ \ mathrm{F} _ {\mathrm{k}}$ és a normális reakció N.
ezután a kinetikus súrlódási együtthatót $\mu_{\mathrm{k}}=\frac{\mathrm{F}_{\mathrm{k}}}{\mathrm{N}}$
ha a mozgó testen F külső erő hat, akkor kinetikus súrlódás jelenlétében a testben előállított gyorsulást
$a=\frac{F-F_{k}}{m}$
ahol m a test tömege, és $F_{k}=\mu_{k} n$
ahol a $\mu_{k}$ arányossági állandó dimenzió nélküli szám, amelyet kinetikus súrlódási együtthatónak nevezünk. $ \ mu_{k}$ csak $F_{k}$ és N nagyságát köti össze.
Megjegyzés:
- $\mu_{k}$ a két felület jellegétől és állapotától függ, és $\mu_{k}$ általában 0,1 és 1,5 közötti tartományba esik.
- $\mu_{k}$ szinte független a sebességtől a felületek alacsony relatív sebességénél, a sebesség növekedésével kissé csökken. Azt a közelítést fogjuk használni, hogy $F_{k}$ független a sebességtől.
- $F_{k}$ (vagy $\mu_{k}$) szinte független az érintkezési területtől számos területen. a $\mu_{k}$ közel függetlensége az érintkezési területen bizonyítható egy olyan blokk csúsztatásával, amelynek oldalai különböző területekkel rendelkeznek. Mindkét oldal felületének azonos típusú anyagból kell állnia, ugyanolyan állapotban kell lennie. Ha megmérjük a blokk adott sebességgel a különböző oldalakon történő csúsztatásához szükséges erőt, akkor azt találjuk, hogy közel azonos. Mivel N minden esetben azonos, arra a következtetésre jutunk, hogy $ \ mu_{k}$ megközelítőleg független a területtől.
a $\mu_{k}$ – hoz hasonlóan a $\mu_{s}$ együttható a két felület állapotától és jellegétől függ, és szinte független az érintkezési területtől.
a táblázat felsorolja a $\mu_{k}$ és $\mu_{s}$ értéket néhány reprezentatív felületpár esetében. Normális esetben egy adott felületpár esetében a $ \ mu_{s}$ észrevehetően nagyobb, mint $ \ mu_ {\mathrm{k}}$.
ha két rézlemezt erősen csiszolnak és érintkezésbe kerülnek egymással, akkor csökkenés helyett a súrlódási erő növekszik. Ez annak a ténynek köszönhető, hogy két állandóan polírozott felület esetén az érintkezésbe kerülő molekulák száma növekszik, ennek eredményeként a tapadási erők növekednek. Ez viszont növeli a súrlódási erőt.
gördülő súrlódás:
amikor egy test (mondjuk kerék) gördül egy felületen, a felület által kínált ellenállást gördülő súrlódásnak nevezzük.
az érintkezési pont sebessége a felülethez képest nulla marad.
a gördülő súrlódás elhanyagolható az egyidejűleg jelen lévő statikus vagy kinetikus súrlódáshoz képest, azaz., $ \ mu_ {\mathrm{R}}< \ mu_ {\mathrm{K}}< \ mu_ {\mathrm{S}}$
súrlódási szög
a súrlódási szög az a szög, amelyet a súrlódás korlátozása $\mathrm{F}_{\mathrm{S}}$ és a normál n reakció eredményez a normál reakcióval. Ez képviseli $ \ lambda$, így a szám.
$\tan \lambda=\frac{\mathrm{F}_{\mathrm{S}}}{\mathrm{N}}$
$\left(\mert \mathrm{F}_{\mathrm{s}}=\mu \mathrm{N}\right)$
vagy
$\tan \lambda=\mu$
sima felületeknél
$\lambda=0$ (nulla)
nyugalmi szög ($\Theta$)
ha egy testet egy ferde síkra helyezünk, és ha a dőlésszöge fokozatosan növekszik, akkor bizonyos dőlésszögnél $\Theta$ a test csak azon a ponton csúszik le.
a szöget nyugalmi szögnek ($\theta$) nevezzük.
$\mathrm{F}_{\mathrm{S}}$ = mg $\sin \theta$ és N = mg $\cos \theta$
tehát
$\frac{F_{s}}{N}=\tan \theta$
vagy
$\mu=\tan \theta$
kapcsolat a súrlódási szög ($\lambda$) és a nyugalmi szög között ($\Theta$)
tudjuk, hogy tan $\Lambda=\mu$ és $\mu=\tan \theta$
ezért $\tan \lambda=\tan \Theta$ vagy $\Theta=\lambda$
így a nyugalmi szög = súrlódási szög
szóval, ez minden ebből a blogból. Remélem, megkapja az ötletet, hogy mi a dinamikus súrlódás a fizikában. Ha tetszett ez a magyarázat, kérjük, ossza meg barátaival.