mi a fájlszintű és blokkszintű Tárolás A virtualizációs koncepciókban?

fájlszintű és blokkszintű Tárolás

ahhoz, hogy megértsük, hogyan használják a RAID-et az adatközpontok tárolásának építőelemeként, először is fontos megérteni a blokktárolás és a fájltárolás fogalmát. A blokkszintű és a fájlszintű Tárolás közötti különbség az, hogy a tárhelyet hogyan szervezik és érik el a tárolóeszközön és más eszközökről, például kiszolgálókról.

blokkszintű tárolásban egy tárolóeszközt, például egy merevlemez-meghajtót (HDD) tárolókötet néven azonosítanak. A tárolási kötet egyedi meghajtóként, “blokkként”kezelhető. Ez lehetővé teszi a kiszolgáló operációs rendszerének, hogy hozzáférjen a nyers tárolási szakaszokhoz. A tárolóblokkokat a rendszergazda módosíthatja, szükség esetén nagyobb kapacitást adva hozzá, ami gyors, rugalmas és megbízható blokktárolást tesz lehetővé.
megjegyzés: a használt operációs rendszertől függően a tárolási kötetekre más néven is hivatkozhatunk. Például a Linux a tárolási köteteket fizikai köteteknek nevezi.

a fájlszintű Tárolás olyan típusú tároló, amelyre egy fájlrendszer közvetlenül telepítve van, ahol a tárolási kötetek a fájlok hierarchiájaként jelennek meg a kiszolgálón, nem pedig blokkok. Ez különbözik a blokk típusú tárolótól, amely nem rendelkezik alapértelmezett fájlrendszerrel, és rendszergazdának kell létrehoznia egyet annak érdekében, hogy a nem rendszergazdai felhasználók navigálhassanak és adatokat kereshessenek.

a fájltárolás egyik előnye, hogy könnyebben használható. A legtöbb ember ismeri a fájlrendszer navigációját, szemben a blokkszintű tárolóban található tárolási kötetekkel, ahol a kötetek létrehozásához több ismeretre van szükség a particionálásról.

a particionálás olyan szakaszok létrehozása a lemezen, amelyeket bizonyos fájlok vagy szoftverek számára különítenek el. A használt operációs rendszer alapján a partíciókhoz nevet vagy betűt rendelnek. Például a C betű: a Windows eszközök fő partíciójához kerül. Ez ismerősnek tűnhet, mivel a boltból vásárolt legtöbb számítógép előre konfigurált merevlemezekkel rendelkezik alapértelmezett partíciókkal. A saját maguk által vásárolt blokktároló eszközök esetében azonban a felhasználónak valószínűleg particionálnia kell a meghajtót, mielőtt egy fájlrendszer telepíthető lenne, mivel ezek nem előre konfigurálva vannak az alapértelmezett partíciókkal.

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.