Kunal, egy informatikai szakember dolgozik Tata Consultancy Services, meglepődött. Ő az első befektető, és most fedezte fel, hogy a TCS részvényárfolyam tényleges értéke csak 1 Rs, még akkor is, ha 3200 RS páratlan szinten kereskedik.
te is meglepődtél?
ne aggódj! Megtisztítjuk a felhőket. Ahhoz, hogy megértsük, hogyan értékelik a részvényeket a tőzsdén, meg kell ismerkednie a névérték, a piaci érték és a könyv szerinti érték fogalmával. A TCS esetében az Rs 1 valójában az egy részvényre jutó névérték, az RS 3200-odd pedig az egy részvényre jutó piaci érték.
ássunk mélyebbre!
vázlat
-
névérték jelentése példával
-
a névérték felhasználása
-
névérték vs piaci érték
-
névérték vs könyv szerinti érték
-
következtetés
-
GYIK (Gyakran Ismételt Kérdések)
névérték jelentése példával
a névérték a részvények névértéke, vagyis az eredeti költségük, amint azt a részvénybizonyítvány említi. Ez csak egy számviteli érték, amely akár újra 1, Rs 2, Rs 5, Rs 10, vagy akár Rs 100.
a névérték fogalma könnyen érthető egy kezdeti nyilvános ajánlattétel (IPO) példájával. Vegyük például az IRFC IPO-t. Az IRFC egyetlen részvényének névértéke 10 Rs. A részvények kibocsátásának kibocsátási ára azonban 25-26 Rs.
a kibocsátási ár és a névérték közötti különbség az a prémium, amelyet a vállalat a potenciális befektetőktől számít fel.
ezért kibocsátási ár = névérték + piaci prémium
míg a névérték tetszőleges szám lehet (ami a legtöbb részvény esetében 10 Rs), a névérték feletti prémium egyáltalán nem önkényes. Ez a vállalat növekedési potenciáljától, nyereségétől és értékesítési adataitól függ.
miután rövid képet kapott például a megosztás jelentésének névértékéről, lépjünk a cikk többi szempontja felé.
egy részvény névértékének felhasználása
a részvény névértékét akkor veszik figyelembe, amikor a társaság úgy dönt, hogy részvényfelosztást folytat, vagy osztalékot hirdet.
Részvényfelosztás
általában a részvény névértéke rögzített marad. Ha azonban a társaság úgy dönt, hogy növeli a forgalomban lévő részvények számát részvényfelosztással (egy részvényt kettőre vagy többre osztva), akkor a névérték ugyanolyan arányban csökken.
például az a részvény részvényenkénti piaci értéke 1000 Rs, névértéke pedig 10 Rs. Ha a vállalat egy részvényt két részre oszt, akkor az egy részvényre jutó piaci érték 500 Rs lesz, a névérték pedig 5 Rs-re csökken. Ha egy részvényt ötre oszt, akkor az egy részvényre jutó piaci érték 200 Rs, a névérték pedig 2 Rs lesz.
Megjegyzés* Bár a részvények névértéke & piaci értéke csökken, a részvények száma arányosan növekszik.
osztalék
hasonlóképpen, amikor a vállalatok osztalékot hirdetnek, azt a piaci ár helyett a névérték ellenében bocsátják ki. Ha egy társaság, amelynek névértéke 10 Rs, piaci ára 1000 Rs, a névérték 100% – ának megfelelő osztalékot jelent, ez részvényenként 20 Rs osztalékot jelent.
névérték vs piaci érték
a névérték az az ár, amelyen a társaságot kezdetben értékelik (mielőtt a tőzsdén jegyzik). A Társaság tőzsdei jegyzése után az ár, amelyen a tőzsdén kereskedik, a részvény piaci értékévé válik.
a részvények piaci értékét a piaci feltételek szerint határozzák meg, amely dinamikus, míg a névérték statikus marad. Ha megszorozzuk a forgalomban lévő részvényeket a piaci értékkel, akkor megkapjuk a vállalat piaci kapitalizációját.
névérték vs könyv szerinti érték
a könyv szerinti érték a Társaság maradványértékét jelöli, ha az összes eszközét értékesítené és kötelezettségeit fizetné. Jelentése, a könyv szerinti érték segít meghatározni azt a teljes összeget, amelyet a részvényesek kapnának, ha a vállalat bezárja kapuit.
-
például egy társaság által kibocsátott részvények értéke 10 lakh, Rs 10 névértéken, és a Társaság saját tőkéje Rs 1 crore — névérték (Rs 10) * forgalomban lévő részvények (10 lakh).
-
és az összes eszköze 20 Rs crore és az összes kötelezettség értéke 5 RS crore.
a Társaság könyv szerinti értékének kiszámításához az összes eszközének összesített értékét kell figyelembe vennünk, és le kell vonnunk az összes kötelezettséget. azaz 20 crore – 5 crore.
tehát 15 millió Rs lesz a vállalat könyv szerinti értéke. Ha elosztja a forgalomban lévő részvényekkel (10 lakhs), akkor megkapja az egy részvényre jutó könyv szerinti értéket, amely 150 Rs.
tehát amikor a vállalat leáll, a részvényesek Rs-t kapnak. 150 részvényenként.
következtetés
-
ha úgy dönt, hogy befektet egy vállalatba, a névérték önmagában nem olyan jelentős, mint a könyv szerinti érték és a piaci érték.
-
a névérték az az ár, amelyen a vállalatot kezdetben értékelik.
-
a piaci érték a jelenlegi ár, a jövőbeli növekedési kilátások és a múltbeli pénzügyi adatok szerint.
-
a könyv szerinti érték pedig tükrözi a részvényesek rendelkezésére álló fennmaradó tőkét, ha a társaság egy adott napon felszámolja magát.
GYIK (Gyakran Ismételt Kérdések)
lehet-e a részvény névértéke kevesebb, mint 1?
az indiai Securities and Exchange Board (SEBI), amely a részvénytársaságok tőzsdei jegyzését szabályozó testület, meghatározta a részvény minimális névértékét.1.
Miért Fizet Osztalékot Névértéken?
az osztalék az éves nyereség azon része, amelyet a részvényesek között osztanak fel. Ezt az éves nyereséget a részvény névértéke, nem pedig a piaci érték alapján számítják ki.