a bűnösség bizonyítása az “ésszerű kétséget kizáróan” a bizonyítás színvonalára utal, amelyet az ügyészségnek meg kell felelnie egy büntetőügyben. A bizonyítás színvonala az a bizonyosság szintje, amellyel minden esküdtnek rendelkeznie kell, mielőtt megállapítaná, hogy az alperes bűncselekményben bűnös.
a gyakorlatban lehetetlen pontosan meghatározni az “ésszerű kétséget.”Könnyebb megérteni azonban, ha szembeállítjuk a polgári perekben alkalmazott bizonyítási normákkal. A polgári perben, ahol az ember szabadsága nem forog kockán, két lehetséges bizonyítási szabvány létezik, amelyeket egy ügyben be kell tartani. Az egyik a “bizonyítékok túlsúlya” szabvány, ami azt jelenti, hogy a tárgyaláson bemutatott bizonyos tények vagy bizonyítékok nagyobb valószínűséggel igazak (alig több mint 50% rendben van). A másik standard “egyértelmű és meggyőző bizonyíték”, ami azt jelenti, hogy nagy a valószínűsége annak, hogy egy bizonyíték igaz. Az ésszerű kétséget kissé eltérően határozzák meg attól függően, hogy milyen joghatósággal rendelkezik, de lényegében, az esküdtnek lehetnek kétségei a fejében, de nem lehet olyan, amely befolyásolná az ésszerű ember “erkölcsi bizonyosságát” abban, hogy a vádlott bűnös. Mivel az alperes szabadsága gyakran forog kockán egy büntetőeljárásban, az ésszerű kétségi színvonal a legmagasabb színvonal a jogrendszerben.
a büntetőeljárás másik létfontosságú eleme az a követelmény, hogy az ügyészség viseli a “bizonyítási terhet.”A vádlottat ártatlannak tekintik, amíg bűnösségét be nem bizonyítják, ezért az ügyészség feladata, hogy ügyet építsen a vádlott ellen, nem pedig fordítva. Ez kisebb megkülönböztetésnek tűnhet, de ha az ügyészségnek egyszerűen bűncselekménnyel kellett vádolnia az alperest, majd meg kellett várnia, hogy az alperes bebizonyítsa, hogy nem ő tette, egy korrupt ügyész bárkit bármilyen bűncselekménnyel vádolhat, bizonyíték nélkül. Ha ebben a rendszerben a vádlottnak nincs alibije, akkor az esküdtszék nagyon kevés bizonyíték alapján kényszerülhet elítélni.
az Alkotmány megfogalmazói óvakodtak a túl nagy hatalommal rendelkező jogrendszertől, és megígérték, hogy a törvény értelmében senkit sem szabad megfosztani életétől, szabadságától vagy tulajdonától megfelelő jogi eljárás nélkül. Az egyik módja annak, hogy az igazságszolgáltatási rendszer az egyes vádlottak tisztességes eljáráshoz való alapvető jogát védi, ha a vádhatóságnak minden kétséget kizáróan bizonyítania kell a bűncselekmény minden elemét.