hirdetések:
a szelektív hitelellenőrzés a központi bank által végzett hitelellenőrzés kvalitatív módszerére utal. A módszer célja, az általános vagy mennyiségi módszerektől eltérően, a meghatározott célokra vagy a gazdasági tevékenység ágaira felvett hitelek szabályozása. Célja a jó hitel, azaz a fejlesztési hitel ösztönzése, ugyanakkor a rossz hitel, azaz a spekulatív hitel visszatartása.
a szelektív hitelellenőrzés technikái általában két fajtából állnak:
a) meghatározott értékpapírok ellen nyújtott kölcsönöknél magasabb vagy alacsonyabb minimális fedezet, bizonyos célokra nyújtott hitel összegének felső határa, és bizonyos előlegtípusok esetében differenciált kamatláb, valamint
hirdetések:
(b) a tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó fogyasztói hitel szabályozása.
míg az Általános hitelellenőrzési eszközök a hitel volumenének és költségeinek ellenőrzésére irányulnak, a szelektív hitelellenőrzések célja a hitel eloszlásának, azaz a hitel céljának vagy felhasználásának megváltoztatása. Ezért az ilyen ellenőrzéseket a hitelellenőrzés minőségi eszközeinek tekintik.
a szelektív hitelellenőrzések a monetáris hatóságnál rendelkezésre álló olyan eszközökhöz kapcsolódnak, amelyek a meghatározott fejlesztési célok eléréséhez szükségesnek ítélt átfogó nemzeti prioritásokkal összhangban szabályozzák a banki források bizonyos gazdasági ágazatok számára történő elosztását vagy irányítását.
a szelektív ellenőrzéseknek különös jelentősége van a fejlődő országokban, ahol egyrészt a szűkös hitelkínálatot a termelő területekre kell irányítani, másrészt a kevésbé alapvető tevékenységekre irányuló hiteláramlást meg kell fékezni, hogy az alapvető javak fizikai hiányát ne használják ki spekulatív nyereségre a banki finanszírozás segítségével.
hirdetések:
működési szempontból tehát az ilyen ellenőrzések célja a bankhitel iránti kereslet befolyásolása azáltal, hogy a hitelfelvételt bizonyos, viszonylag lényegtelennek vagy kevésbé kívánatosnak tekintett célokra költségessé teszik, vagy szigorú feltételeket szabnak az e célból vagy bizonyos ágazatoknak történő hitelezésre, vagy fordítva, engedményeket adnak bizonyos kívánt tevékenységtípusoknak.
Általánosságban elmondható, hogy az Indiához hasonló fejlődő országokban a szelektív hitelellenőrzés célja bizonyos árucikkek, például az élelmiszer-gabonafélék és az alapvető nyersanyagok spekulatív felhalmozásának megakadályozása banki hitel segítségével, és ezáltal az árak indokolatlan emelkedésének ellenőrzése.
a szelektív hitelellenőrzés az Általános hitelszabályozás hasznos kiegészítésének tekinthető, és hatékonysága nagymértékben javítható, ha az Általános hitelellenőrzéssel együtt alkalmazzák. Így a szelektív ellenőrzési intézkedéseket a központi bank az Általános Hitel-és monetáris politikával összhangban fogalmazza meg, és a kormány politikájával, prioritásaival és ellenőrzéseivel összhangban működik. Meg kell azonban jegyezni, hogy a szelektív ellenőrzés alapvetően nem a gazdaság általános inflációs tendenciáinak korrigálására szolgál.
az árakat elsősorban a kereslet és a kínálat kölcsönhatása határozza meg, és ha a kínálat lényegesen rövid, a szelektív ellenőrzés a legjobb esetben is az áremelkedés mérséklésére, nem pedig az alapvető tendencia megállítására számíthat.
hirdetések:
a technika hatékonyságának bizonyos egyéb korlátai is vannak. A pénzkínálat általános bővülésének légköre és a banki hitel helyett alternatív források rendelkezésre állása csökkentheti az ilyen minőségi ellenőrzés hatékonyságát.
emellett, ahol a kereskedelmi bankok fióktelepei a távoli területeken működnek (mint India esetében), időbe telik, amíg a Központi bank irányelvei átszivárognak, és a bankfiókok hatályba lépnek. Mindeközben valószínű, hogy az eredeti helyzet, amely a konkrét intézkedések megindítását eredményezte, megváltozhatott.
számos központi bank rendelkezik a szelektív hitelellenőrzések mellett az aggregált kvantum közvetlen szabályozásának hatáskörével, valamint az egyes bankok és a bankrendszer egészének előlegeinek és befektetéseinek elosztásával.
Működési mód:
a szelektív hitelellenőrzés pozitív és negatív oldalról egyaránt működik. Pozitívum, hogy szelektív hitelellenőrzést alkalmaznak annak biztosítására, hogy a hiteleket nagyobb mértékben irányítsák a gazdaság meghatározott (úgynevezett kiemelt prioritású) ágazataiba, például a mezőgazdaságba, valamint a kis-és középvállalkozásokba.
a negatív oldalról szelektív hitelkontroll működik, hogy korlátozza a hiteláramlást bizonyos ágazatokra vagy tevékenységekre (ami destabilizáló erőket hozhat létre a gazdaságban). A legtöbb esetben a ‘szelektív hitelellenőrzés’ kifejezést ez utóbbi értelemben használják.
a szelektív hitelellenőrzés célkitűzései vagy céljai két országcsoportban különböznek.
iparilag fejlett országokban, például az Egyesült Államokban, Japánban, Kanadában stb., a szelektív hitelellenőrzéseket két fő célra használják:
i.a tőzsdei hitel szabályozása vagy
ii. a tartós fogyasztási cikkek vásárlására használt hitel mennyiségének ellenőrzése.
hirdetések:
az olyan fejlődő országokban, mint India, az ilyen ellenőrzéseket nagyrészt arra használták, hogy megakadályozzák bizonyos alapvető áruk, például az élelmiszer-gabonafélék és a mezőgazdasági nyersanyagok spekulatív felhalmozását az árak indokolatlan emelkedésének ellenőrzése céljából.
az ilyen ellenőrzések mögött meghúzódó alapvető logika az, hogy bizonyos érzékeny áruk (azaz spekulatív nyomásnak kitett áruk) vásárlására és felhalmozására szolgáló banki hitel rendelkezésre állásának korlátozásával lehetővé válik a kereskedők azon képességének korlátozása, hogy az ilyen áruk készletét inkább automatikusan tartsák. Következésképpen az ilyen áruk piaci kínálata könnyebb lesz, mint egyébként. Ezért a végén az ilyen áruk ára nem fog annyira emelkedni,mint egyébként.
SCC Indiában:
Indiában a jegybank szelektív hitelellenőrzést gyakorol, amely széles hatáskörrel rendelkezik a bankok előlegeinek ellenőrzésére és a banki hitelekkel kapcsolatos kormányzati politika meghatározására, ha ezt közérdekből vagy különösen a betétesek érdekében szükségesnek tartja.
ezenkívül az RBI útmutatást adhat a bankoknak általában, vagy bármely banknak vagy bankcsoportnak, különösen a szállásnyújtás különböző szempontjairól:
hirdetések:
(A) azokat a célokat, amelyek érdekében előleget lehet vagy nem lehet tenni,
b) a fedezett előlegek tekintetében fenntartandó fedezetet,
c) a bank által nyújtható előlegek vagy egyéb pénzügyi feltételek maximális összegét, vagy a bank által bármely társaság, cég, személyek vagy magánszemélyek Társulása nevében nyújtható garanciák maximális összegét, figyelembe véve a bank pénzügyi helyzetét, például a befizetett tőkét, a tartalékokat és a betéteket, valamint egyéb vonatkozó megfontolásokat, és 3076>
d) a kamatláb és egyéb feltételek, valamint azok a feltételek, amelyek mellett előlegek vagy egyéb pénzügyi kiigazítások nyújthatók, illetve garanciák nyújthatók.
hirdetések:
Indiában a szelektív hitelellenőrzés fő eszközei a következők:
i.a kiválasztott árukkal szembeni hitelezés minimális fedezete,
ii. a hitelszintek felső határa, és
iii. a meghatározott árukkal szembeni előlegek minimális kamatlábának felszámítása. Míg az első két eszköz a hitel mennyiségét szabályozza,a harmadik eszköz a hitel költségét.
míg a fedezet egy adott áruval szemben növekszik vagy csökken a gazdaság állapotától függően, amely azt diktálja, hogy az adott szektorba irányuló banki hiteláramlást korlátozni vagy ösztönözni kell-e, a felső határ rögzítése korlátozza a hitelező bank képességét az ellenőrzött árukkal szembeni előlegek nyújtására.
a bankoknak azt tanácsolták, hogy a szelektív hitelellenőrzés hatálya alá tartozó árukkal foglalkozó ügyfelek számára ne engedjenek olyan hitelkeretet, amely közvetlenül vagy közvetve meghiúsítaná az utasítások célját.
a szelektív hitelellenőrzés sikerének feltételei:
hirdetések:
Suraj B. professzor szerint a szelektív hitelellenőrzések sikere a következő három tényezőtől függ:
1. A tényleges Hitelkorlátozások mértéke:
először is, a szelektív hitelellenőrzések általában biztonságorientáltak, és nem célorientáltak, legalábbis az iparilag fejlett országokban. Ezekben az országokban a nagy és befolyásos hitelfelvevők elkerülhetik ezen intézkedések korlátozó hatásait azáltal, hogy más biztosítékok biztonsága ellenében vesznek fel hitelt, és az így felvett pénzeszközöket spekulatív célokra, azaz részvények spekulatív tartására használják fel. Ezért a szelektív hitelellenőrzések hatékonysága érdekében ezeket más (általános) hitelellenőrzési intézkedésekkel együtt kell alkalmazni.
2. A nem banki finanszírozás elérhetősége:
a szelektív hitelellenőrzések szintén veszítenek hatékonyságukból azokban a helyzetekben, amikor a pénzkínálat nem banki pénzügyi közvetítőkön keresztül párhuzamosan bővül. Ez általában megfigyelhető a kevésbé fejlett országokban, például Indiában, függetlenül attól, hogy a kereskedők nem támaszkodnak-e a banki finanszírozásra a készletek felhalmozásához (azaz a késztermékek készleteihez).
nagymértékben függenek a magánfinanszírozási forrásoktól (saját, valamint a szabályozatlan hitelpiacok). Tehát a kereskedők számára teljesen lehetséges, hogy leküzdjék a szelektív hitelellenőrzések által támasztott korlátokat. Egy olyan párhuzamos gazdaságban, mint a miénk, a nem banki finanszírozás elérhetősége az idő múlásával egyre fontosabbá válik.
ez azt jelenti, hogy még akkor is, ha a banki hitel mennyisége bizonyos irányokban ténylegesen korlátozott, a spekulatív felhalmozás nem csökken drasztikusan. Természetesen az intézkedés hatékonysága nagymértékben, ha nem is teljes mértékben attól függ, hogy a kereskedők és más hitelfelvevők milyen költségekkel és a nem banki finanszírozás elérhetőségével rendelkeznek.
3. A túlzott keresleti nyomás a gazdaságban:
a szelektív hitelellenőrzések mint inflációellenes intézkedések hatékonysága nagymértékben függ az alapvető árucikkek hiányának mértékétől vagy a rendes kereslethez viszonyított kínálati hiánytól. Minél nagyobb ez a hiány, annál erősebb lesz a spekulatív nyomás. Felmerült, hogy akut hiány esetén a hitelellenőrzést jóval az érzékeny áruk tényleges áremelkedése előtt kellene bevezetni.
hirdetések:
következtetés:
a fenti megbeszélésből megjósolható, hogy a szelektív hitelellenőrzések a legjobb esetben is hasznos kiegészítői lehetnek az Általános hitelellenőrzéseknek, és valóban hatékonynak bizonyulnak, ha az Általános hitelellenőrzési intézkedések megfelelő támogatást nyújtanak.
más szóval a szelektív hitelellenőrzéseket a hagyományos hitelellenőrzési eszközök mellett, nem pedig helyett kell alkalmazni. A szelektív hitelellenőrzéseket még akkor is rövid távú, nem pedig hosszú távú stabilizációs intézkedésnek kell tekinteni.
hosszú távon keresletkezelési politikák (pl., az alapvető árucikkek iránti kereslet csökkentésére irányuló politikákat a banki hitelek mennyiségének csökkentésével kell támogatni a kínálatkezelési politikákkal (azaz az alapvető árucikkek termelésének növelését célzó politikákkal), hogy hosszú távon jobb egyensúlyt lehessen elérni az aggregált kereslet és az aggregált kínálat között. Ráadásul maga az RBI is elismerte, hogy a szelektív hitelellenőrzések a legjobb esetben is mérsékelhetik az emelkedő árak tendenciáját, nem tudják teljesen megszüntetni az árinflációt.