mi a beépítés?
az 1 október 2009 előtt bejegyzett társaságok esetében a memorandumok és az alapszabály előírhatja, hogy a rendelkezést csak olyan módon lehet végrehajtani, módosítani vagy eltávolítani, amely korlátozóbb, mint egy különleges határozat (a szavazati tagság 75% – ának meg kell egyeznie). Ha a rendelkezés e leírás hatálya alá tartozik, akkor a 2006.évi társasági törvény 22. pontja alá tartozik.
az alapszabály megváltoztatásával kapcsolatban a bíróságok ellenzik a beágyazott rendelkezéseket. Törvény szerint a Társaság szabadon megváltoztathatja cikkeit. Jessel Úr a Walker kontra London Tramways Company-ban kijelentette:
minden cikket megváltoztatható szabályozásnak kell tekinteni. Ezzel a megközelítéssel egyetértett Lord Lindley Úr, aki kijelentette, ‘a társaságot a törvény felhatalmazza arra, hogy a cikkeiben szereplő szabályokat időről időre külön határozatokkal megváltoztassa ‒ és minden olyan rendelet vagy cikk, amely állítólag megfosztja a társaságot ettől a hatalomtól, érvénytelen’.
külső szerződések
meg kell jegyezni, hogy a társaság és tagjai korlátozzák a cikkek megváltoztatását megakadályozó külső szerződések megkötését, a Punt kontra Symons and Co Ltd 2 Ch 506-ban a tagok magánmegállapodást kötöttek, amely kimondta, hogy:
a társaság soha nem változtathatja meg vagy kísérelheti meg megváltoztatni az alapszabálynak az eladó irányító Igazgatóvá történő kinevezésére vonatkozó rendelkezéseit, ahogyan azt eredetileg megfogalmazták, vagy nem tehet vagy szenvedhet semmit a jelen Feltételekben foglalt rendelkezések megsértésével.’
Bryne J kihirdette
‘kész vagyok arra, hogy megállapítsam, hogy a jelen ügy körülményei között a Szerződés nem alkalmas a cikk megváltoztatásának megakadályozására.’
részvényesi megállapodások
ma bevett gyakorlat, hogy a tagok külső szerződéseket készítenek részvényesi megállapodás útján. A Russell kontra Northern Bank Development Corp Ltd 1 WLR 588 ügyben úgy ítélték meg, hogy a Társaság alapszabályának egy olyan rendelkezése, amely korlátozta az említett cikkek megváltoztatására vonatkozó törvényi hatáskörét, érvénytelen, de a részvényesek között az alapszabályon kívüli megállapodás arról, hogy miként gyakorolják szavazati jogukat a cikkek megváltoztatására vonatkozó határozatban, nem feltétlenül érvénytelen.
a cikkek változtatás vagy módosítás nélkül kötik az új tagokat – egy új befektető, aki részvényeket vesz egy korlátolt felelősségű társaságban, a Társaság meglévő cikkei kötelezőnek tekintendők. Ez a megbízó különbözik a szerződéses, külső megállapodásoktól, mivel az új tagok vagy befektetők nem lennének részesei semmilyen korábbi megállapodásnak.
az ítélkezési gyakorlatból kitűnik, hogy a Társaság szabadon módosíthatja cikkeit, és szerződéses jogon alapuló külső tagi megállapodások révén nem korlátozhatja a változásokat. A bíróságok bizonyos mozgásteret biztosítanak a tagok számára a részvényesi megállapodások gyakorlására, amelyek meghatározzák,hogy a részvényesek hogyan gyakorolhatják szavazataikat egy adott intézkedéssel kapcsolatban.
az 1 október 2009 előtt bejegyzett társaságok megkísérelték megszilárdítani vagy megkötni a jövőbeli tagokat azáltal, hogy rendelkezéseket tartalmaztak a memorandumban. A 2006. évi társasági törvény alapján bejegyzett társaságok számára ez a cselekvés hiábavaló lenne, mivel a memorandum jelentősége csökken, mivel már nem képezi az alkotmány részét.
a 2006. évi társasági törvény szerinti új cikkminták kidolgozásakor a társasági jogi felülvizsgálat azt javasolta, hogy a tagok rendelkezzenek a rendelkezések megerősítésének lehetőségével, ezt megfelelően rögzítették a 2006.évi társasági törvény 2. fejezetében, a cikkek módosítása, 22. szakasz.
- a Társaság cikkei tartalmazhatnak olyan rendelkezést (“a beszűkülésre vonatkozó rendelkezés”), amely szerint a cikkek meghatározott rendelkezései csak akkor módosíthatók vagy hatályon kívül helyezhetők, ha a feltételek teljesülnek, vagy az eljárásokat betartják, amelyek szigorúbbak, mint a különleges határozat esetén alkalmazandó feltételek.
a cikkek rögzített rendelkezései
az abszolút entrenmentum már nem áll rendelkezésre az 1 október 2009 után bejegyzett társaságok számára. A jogszabályok értelmezéséhez a Társaság cikkei tartalmazhatnak rendelkezéseket a beágyazottságról, abban az értelemben, hogy a meghatározott rendelkezéseket csak akkor lehet módosítani vagy hatályon kívül helyezni, ha azok korlátozóbbak, mint egy külön határozat meghozatala. Ezért egy olyan cikk, amely a támogatható szavazatok 80% – ának elfogadását követeli meg, beépültnek minősül, vagy alternatívaként minden tagnak egyet kell értenie.
a törvény célja az volt, hogy lehetővé tegye az abszolút beágyazódást, mivel a 22.szakasz(3) bekezdésének a) pontja a bizottsági szakaszban került hozzáadásra(és ellentétes volt az abszolút megerősítéssel), az eredeti záradékot, amely szerint a meghatározott cikkeket nem lehetett módosítani vagy hatályon kívül helyezni, eltávolították.
Memorandum, entreng and amendement (bejegyzett társaságok előtt 1 október 2009)
Case példa
májusban 1987, a tulajdonos és mérnök Widgets Limited, Mrs Singh, két fia volt, akik igazgatói és kisebbségi részvényesei a Társaság. Mrs. Singh nagyon büszke volt az általuk gyártott szabadalmaztatott termékekre, és amikor végül átállt üzleti tevékenységére a családra, nem akarta, hogy a vállalat új termékekké váljon (amire fiai nyomást gyakoroltak anyjukra). Miután jogi tanácsadást kapott az alapítással kapcsolatban, a vállalati memorandum egyik záradéka tartalmazott egy abszolút beágyazási záradékot, amely kimondta, hogy a memorandum (és ezért a Társaság kifogásolja) visszavonhatatlan.
2018-ban Mrs.Singh meghalt. A két fiú ekkor többségi részvényes volt, és bővíteni kívánták üzleti tevékenységüket, valamint módosítani kívánták az alapító okiratot és frissíteni az alapszabályt a 2006.évi társasági törvény szerinti új cikkmintára.
a probléma
azoknál a vállalatoknál, amelyek a memorandumuk részét képező rendelkezéseket rögzítették, a rendelkezéseket mostantól automatikusan az alapszabály részének tekintik. A 2006. évi társasági törvény 22. cikke (3) bekezdésének a) pontja lehetővé teszi a cikkek és a rögzített rendelkezés módosítását a társaság valamennyi tagja egyetértése alapján. Mindkét fiú egyetértett abban, hogy ez nem oldja meg a problémát. A társaságot a 22.szakasz(3) bekezdésének a) pontja alapján törvényi okirat akadályozta meg a módosításban. A két fiú egyetlen intézkedése az volt, hogy a bíróságokhoz fordult a memorandum módosítására vonatkozó végzésért.
áttekintés
megjegyeztük, hogy a 2006.évi társasági törvény 22. pontjában részletezett szigorítási rendelkezések hibás gondolkodás elemével vannak megfogalmazva. Az 1 október 2009 után alakult Társaságok megakadályozzák az abszolút beágyazott cikkek felhasználását; a megvitatott ítélkezési gyakorlat megakadályozza a megváltoztathatatlan cikkeket; a jogszabály pedig a beilleszkedés egy lebutított változatát írja elő, amely csupán a cikkek rendelkezéseinek módosítását vagy hatályon kívül helyezését írja elő, ha a feltételeket vagy eljárásokat betartják, ami megköveteli a tagok által leadott szavazatok 75% – ának vagy annál nagyobb elfogadását.
az egyetlen lehetőség a kis magáncégek bejegyzett előtt október 1 2009 visszavonhatatlan rendelkezések a memorandum, hogy kérjen végzést a bíróság. Szakasz 28 a probléma kiváltó oka, az 1 október 2009 előtt bejegyzett társaságok memorandumának a cikkekbe történő beépítésével az abszolút beágyazódást az ítélkezési gyakorlat fogja meg, amely lehetővé teszi a Társaság számára a cikkek módosításának teljes szabadságát.
1986. évi társasági törvény, s 22
2012 januárjában az üzleti, innovációs és Készségügyi választott Bizottsághoz intézett memorandum megakadályozta a 22. szakasz(2) bekezdésének hatályba lépését (lásd alább); a cikk korlátozza, hogy a Társaság bevonási rendelkezései mikor szerepelhetnek:
‘a
(2) a beszűkülésről szóló rendelkezést csak a Társaság alapításáról szóló cikkekben lehet megtenni—
(a) A társaság alapításáról szóló cikkekben, vagy
(b) a Társaság cikkeinek a Társaság minden tagja által elfogadott módosításával.’
azt javasolták, hogy a beszűkülés bevezetésének két módja korlátozó, és a 22.szakasz(1) bekezdésével együtt korlátozhatja a részvényosztályokhoz kapcsolódó jogokat, és megnehezítheti az ilyen rendelkezések megváltoztatását, mivel egyhangú beleegyezést igényel.
ma az álláspont változatlan, és nem javasoltak időpontot a 22.szakasz(2) bekezdésének végrehajtására.
Richard C. Bishop az alapszabály: útmutató és precedensek, valamint a jótékonysági és nonprofit szervezetek alapszabálya: útmutatás és precedensek szerzője.