hirdetések:
ebben a cikkben megvitatjuk:- 1. A talaj termékenységének meghatározása 2. A talaj termékenységének típusai 3. A Talaj Termékenységét Befolyásoló Tényezők.
a talaj termékenységének meghatározása:
a talaj termékenységét úgy lehet meghatározni, mint a talaj eredendő képességét arra, hogy megfelelő mennyiségű és megfelelő arányú, mérgező anyagoktól mentes növényi tápanyagokat biztosítson. A talaj termelékenysége a talaj azon képessége, hogy területegységenként termést termeljen. Így a termékeny talaj a terményektől, a forgalmazási körülményektől és számos más tényezőtől (pl. túlzott savasság vagy lúgosság, mérgező anyagok jelenléte, rossz fizikai tulajdonságok, vagy a víz feleslege vagy hiánya) függően produktív lehet. De minden termékeny talajnak termékenynek kell lennie. A talaj termelékenysége nagymértékben függ a talaj termékenységétől.
a talaj termékenységének típusai:
I. eredendő vagy természetes termékenység:
hirdetések:
a talaj, mint természetük, tartalmaz néhány tápanyagot, amelyet inherens termékenységnek neveznek. A növényi tápanyagok közül a nitrogén, a foszfor és a kálium elengedhetetlen a növény normális növekedéséhez és hozamához. Az indiai talaj 0,3-0,2% nitrogént, 0,03-0,3% foszfort és 0,4-0,5% káliumot tartalmaz. A benne rejlő termékenységnek van egy korlátozó tényezője, amelyből a termékenység nem csökken.
II.szerzett termékenység:
trágyák és műtrágyák alkalmazásával, talajműveléssel, öntözéssel stb. szerzett termékenység néven ismert. A megszerzett termékenységnek is korlátozó tényezője van. Kísérletekkel megállapítást nyert, hogy a hozam nem növekszik jelentősen további mennyiségű műtrágya alkalmazásával. Tehát a talaj tápanyagtartalma alapján műtrágyát kell alkalmazni, amelyet talajvizsgálattal becsülnek meg.
növényi tápanyagok elvesztése a talajból:
hirdetések:
a talaj a növényi tápanyagok tárolója. A talaj termékenységének csökkenésének fő oka a növényi tápanyagok elvesztése a talajból.
a növényi tápanyagok elvesznek a talajból a következő módokon:
i) a növényi tápanyagok eltávolítása a betakarított növények által:
a növény felszívja a tápanyagokat a talajból, és azokat különböző részeikben tárolja. A növények nagy mennyiségű nitrogént és káliumot, valamint viszonylag kis mennyiségű foszfort távolítanak el. Négy-öt százaléka a teljes nitrogén elvész a talaj hektáronként évente a betakarított növények. A veszteség csökkenthető a mezőgazdasági hulladékanyagok talajhoz történő hozzáadásával.
hirdetések:
(ii) a növényi tápanyagok gyomok általi eltávolítása:
a gyomok versenyeznek a növényekkel az ásványi tápanyagokért. A verseny akkor kezdődik, amikor a növényi tápanyagok ellátása mind a gyomok, mind a növények igényei alá esik. A gyomok természetüknél fogva gyorsan növekednek, és eltávolítják a növényi tápanyagokat a talajból. Ez akut lesz, ha a gyomlálást nem hajtják végre, amint a gyomok megjelennek vagy csíráznak.
Iii.tápanyagveszteség a talajerózió miatt:
az erózió a felső talaj víz és szél általi fizikai eltávolítása. Növényi tápanyag, különösen nitrogén marad a talaj felső rétegén. Ha az erózió súlyos, a tápanyag elvész a talajjal együtt, és a talaj termékenysége ennek megfelelően csökken.
hirdetések:
(Iv) tápanyagveszteség Kimosódással:
az egyenes és kevert műtrágyák vízben oldódnak, és mint ilyenek, esővízben vagy öntözővízben történő kimosódás esetén elveszthetnek. A kioldódási veszteség súlyosabb a homokos talajban és a csupasz talajban. A nitrogén főleg kimosódással veszít a talajból.
(V) a tápanyagok vesztesége gáznemű formában:
a nitrogén általában gáznemű veszteségnek van kitéve.
hirdetések:
a nitrogénveszteség a következő redukció miatt következik be:
a) denitrifikáció:
a nitrát-nitrogén gáz halmazállapotú vegyületekké történő biokémiai redukcióját denitrifikációnak nevezzük, és úgy gondolják, hogy ez az illékonyodás legelterjedtebb típusa.
a reakciók vélhetően az alábbiak szerint fordulnak elő:
mindezek a változások nyilvánvalóan közvetlenül biokémiai jellegűek, és a rossz levegőztetés és vízelvezetés, valamint a könnyen érintett nitrogénvegyület bőséges mennyiségének jelenléte ösztönzi őket. A nitrát (NO3) és a nitrit (NO2) gáznemű nitrogénné történő biokémiai redukcióját gyakran denitrifikációnak nevezik.
b) az enyhén savas oldatban lévő nitritek gáznemű nitrogént alakítanak ki, ha egyes ammóniumsókkal, egyszerű aminokkal, például karbamiddal, sőt nem nitrogéntartalmú kénvegyületekkel és szénhidrátokkal érintkeznek. A következő reakció arra utal, hogy mi történhet a karbamiddal-
ez a fajta gáz-halmazállapotú veszteség szigorúan kémiai, nem igényel sem mikroorganizmus jelenlétét, sem kedvezőtlen talajállapotot.
Pseudomonas fluoreszcencia, P. denitrificans, P. stutzeri, Bacillus subtitis, Thiobacillus denitrifikáció stb. a denitrifikációhoz kapcsolódnak.
a talaj termékenységét befolyásoló tényezők:
a talaj termékenységét befolyásoló tényezők kétféle lehetnek: a) természetes tényező és B) mesterséges tényező. A természetes tényezők azok, amelyek befolyásolják a talajképződést, a mesterséges tényezők pedig a föld megfelelő használatához kapcsolódnak.
a talaj termékenységét befolyásoló tényezők a következők:
I. alapanyagok:
a talaj tulajdonsága a szülő kőzet tulajdonságától függ. Ha a szülő kőzet több tápanyagot tartalmaz, akkor a kőzetből kialakult talaj több tápanyagot tartalmaz. A meszes kőzetből kifejlesztett talaj több foszfort tartalmaz, mint a gránit kőzetből kifejlesztett talaj. A talaj savas magmás kőzetből (azaz kvarcból) és alapvető magmás kőzetből (azaz noritból és doleritből stb.) legyen homokos, illetve agyagos jellegű.
ii. éghajlat és növényzet:
a Növényvilág szorosan összefügg az éghajlattal. A csapadék és a hőmérséklet hatással van a talaj termékenységére. Heves esőzések esetén a tápanyagok kimosódással elvesznek. Ennek eredményeként a talaj termékenysége alacsony lesz. Emellett a felső réteg erodálódik, ami csökkenti a talaj termékenységét. A szerves anyagok magas hőmérsékleten oxidálódnak. Ehhez a talaj termékenysége a mérsékelt térségben alacsony lesz.
iii. topográfia:
a talaj termékenysége a talaj topográfiájától is függ. A kimosódás és az erózió a leggyakoribb a hanyag földön. Ennek eredményeként a talaj termékenysége alacsony lesz. Másrészt a szint termékenysége egyre nagyobb lesz, mert a magas föld tápanyaga oldható formában lerakódik a sík földön, különösen az alacsony földön.
iv. a talaj inherens képessége a növényi tápanyagok ellátására:
a talaj tápanyagtartalma a talaj jellegétől függően változik. A sok tápanyagot tartalmazó talaj termékenyebbé válik. A COIMBATORE-i central Farmban végzett kísérlet során kiderült, hogy a kilenc hüvelyk mélységű kerti talaj hektáronként 1400 Font (630 kg) káliumot tartalmaz. Tehát a talaj termékenysége a talaj belső képességétől függ.
v. a talaj fizikai állapota:
a víz levegőztetése és mozgása jó a megfelelő mennyiségű szerves anyagot tartalmazó talajban, és ez a talaj megfelelő állapota előnyös a növény növekedéséhez. A talaj fizikai állapotának alkalmasnak kell lennie a növény növekedésére és fejlődésére. Elengedhetetlen a talaj megfelelő oxigénellátásához. A nem megfelelő oxigénellátás nem alkalmas a növények növekedésére, valamint a talaj szervezetének megfelelő működésére.
ennek eredményeként a szerves anyagok nem bomlanak megfelelően, és a szerves anyagok tápanyagai nem alakulnak át a növény rendelkezésre álló formájában. A talaj megfelelő fizikai állapota növeli a talaj víztartó képességét, amely kedvező a növény növekedéséhez. A talaj termékenysége leginkább a talaj szerkezetétől és szerkezetétől függ.
vi. Talajkor:
a korábban kialakult talaj fokozatosan elveszíti termékenységét. Mivel a talaj termékenysége az idő múlásával a kimosódás és az időjárás miatt csökken. Emellett a növények trágyázás nélküli termesztése csökkenti a talaj termékenységét.
vii. mikroorganizmus és a talaj termékenysége:
különböző típusú organizmusok élnek a talajban. A talajszervezet a rendelkezésre álló tápanyagokat a rendelkezésre álló formába hozza. Különböző típusú baktériumok, gombák és algák élnek a talajban. A nitrifikáló baktériumok rögzítik a nitrogént a levegőből. Dr. P. K. De egy kísérletben kimutatta, hogy a kék zöld algák hektáronként 50 kg nitrogént rögzítenek a hántolatlan területeken, ahol jó mennyiségű víz van.
viii. a növényi tápanyagok rendelkezésre állása:
a talaj tápanyagának a rendelkezésre álló növényi formában kell lennie. A növény nem szívja fel a tápanyagot, ha nem oldódik vízben. A savas talajban alkalmazott szuperfoszfát vas-vagy alumínium-foszfáttá alakul, amely vízben nem oldódik. Ennek eredményeként a foszfát a talajban nem elérhető formában marad a növény számára.
a tápanyagok rendelkezésre állása elsősorban a következő tényezőktől függ:
a) A talaj levegőztetése.
b) talaj pH.
C) mikroorganizmus aktivitása.
IX. talajösszetétel és termékenység:
a növény felszívja a tápanyagot a talajból. Az ásványi anyagok tápanyaga időjárással válik elérhetővé. A több szerves anyagot tartalmazó talaj termékenyebbé válik. A homokos talaj kevésbé termékeny, míg az agyagos talaj termékenyebb.
X. szerves anyag és a talaj termékenysége:
a talaj termékenysége növekszik, ha a talaj több szerves anyagot tartalmaz. A szerves anyag tartalmazza a növényi tápanyagokat. Emellett a szerves anyag javítja a talaj fizikai állapotát. A szerves anyagok bomlása növeli a talaj nitrogéntartalmát. Így nő a talaj termékenysége.
Xi. talajerózió:
az erózió a felső talaj víz és szél általi fizikai eltávolítása. Mint ilyen, csökkenti a talaj termékenységét. Mivel a talaj felső rétegében maradó tápanyagok az erózió következtében elvesznek, a talaj termékenysége ennek megfelelően csökken.
xii. Növénytermesztési rendszer:
ugyanazon növény termesztése évről évre ugyanazon a területen csökkenti a talaj termékenységét. Vannak különböző típusú növénytermesztési rendszer Indiában, mint a mono-vágás, vegyes növénytermesztés, relé növénytermesztés és vetésforgó. A vetésforgó növeli a talaj termékenységét.
xiii. kedvező környezet a Gyökérnövekedéshez:
a növény növekedésének megfelelő feltétele a talaj fizikai, kémiai és biológiai állapotától függ. A talaj 25% vizet és 25% levegőt tartalmaz, és ez az állapot kedvező a jó levegőztetéshez. A talaj rossz levegőztetése nem tesz jót a növény növekedésének.