a viktoriánus irodalom az angol Viktória királynő uralkodása alatt írt irodalomra hivatkozott (Baugh 1967). Ez 1837-1901 között volt. Ez a fajta irodalom elsősorban a kor szigorú társadalmi, politikai és szexuális konzervativizmusára összpontosított. Ebben az időszakban Anglia a korábbi korszakokban nem látott változások és felfordulások sorozatát élte át. Minden intézmény kiszámíthatatlan változáson ment keresztül, amely Angliában végigsöpört. Fejlesztések történtek a gőzgép-technológiában, ami nagyobb gyári termelést eredményezett (Fletcher, 1987). Az európai gazdaságok gyorsuló ütemben növekedtek, ennek eredményeként nagy mennyiségű vagyon jött létre (Fletcher, 1987).
ez az újonnan létrehozott vagyon azonban csak a “középosztály” javát szolgálhatja.”Az egyház által terjesztett szent és vitathatatlan igazságot komolyan megkérdőjelezte a tudományos fejlődés. Ebben az időszakban jött elő Charles Darwin a természetes szelekció elméletével, ahol az élet véres küzdelemmé vált a túlélésért. Továbbá az új piacgazdaság, amely az ipari fejlődést támogatta, elbátortalanította a mezőgazdaságot, és ennek következtében a gazdák és parasztok nagy része elvesztette megélhetését, és munkát keresve a városokba kellett költöznie. Ez zsúfoltságot eredményezett a városokban és a városokban, és látta őket a nyomornegyedekben és a nyomornegyedekben, ahol a munkásosztály többsége élt (Maidment 1987). Ezek a gyors változások a remény és az optimizmus forrásaként jelentek meg más írók számára, de az akkori irodalmi írók közül sokan ellenezték ezt, és felszólaltak a tömegekkel szembeni tisztességtelen bánásmód ellen.
a viktoriánus költészet egyik legkiemelkedőbb vonása az volt, hogy a legtöbb vers az elszigeteltség, az elidegenedés, valamint a szerelem és az élet közötti különbség témáit ábrázolta. Tennyson Ulysses című verse egy monológ, amely az elszigeteltségére és a világ felfedezésére való éhségére reflektál. Verse számos kérdésről beszél, a politikai kérdésektől a történelmi, sőt a tudományos kérdésekig.
a viktoriánus költészet másik jellemzője az volt, hogy az irodalmi írások többségének erkölcsi célja volt. A versek célja az volt, hogy szembeszálljanak a viktoriánus korszak tisztességtelen társadalmi és politikai rendszereivel. Versein keresztül Tennyson olyan kérdésekkel foglalkozott, amelyek társadalmi és politikai szempontból aggasztóak voltak a viktoriánus társadalom számára. Hangot adott a szegényeknek és reformokat hajtott végre a társadalomban, amelyben élt. Egyetemi élete kitette a tömegek politikájának, és az akkori viktoriánus társadalom legfontosabb kérdésének, nevezetesen a parlamenti reform elfogadásának részévé vált.
a viktoriánus költészet másik fontos jellemzője az volt, hogy erősen idealista volt, és az igazság, a szeretet és az igazságosság kérdéseivel foglalkozott. E korszak számos költeménye olyan problémákkal foglalkozott, mint a nők elnyomása a társadalomban és a hatalmon lévők által elkövetett korrupció. Christina Rosetta “Goblin Market” című verse tükrözi a nők szerepét a társadalomban, különös tekintettel a gazdaság építésében betöltött szerepükre. Az “An Artist Studio” című versben az író arról beszél, hogy a viktoriánus költők hajlamosak tárgyiasítani a nőket, és kísérletezni rajtuk, mivel ha a versben a szépség tárgyai lennének, a művészek női alanyát olyan tárgynak tekintik, amelyet alig tud kezelni, és amelyet nem tud mit kezdeni vele, hogy illeszkedjen a terveihez és gondolataihoz.
Christina Rossetti “Goblin Market” című verse egy vers, amely a “testvériség”feminista dicsőítéséről szól. A versben sok olyan kifejezés van, amely a viktoriánus korszak ábrázolásának jellemzőiként működik, mint például a kereskedelem, a kereskedelem és a csere (Dolin 1999). Utalnak a viktoriánus gazdaságra és a kapitalizmusra, valamint a nők társadalmon belüli szerepére.
az irodalomban a modernista időszak a 20.század elejét követő időszakra utalt. A legtöbb írót az első világháború borzalmai és atrocitásai inspirálták. Ennek a korszaknak az irodalma inkább a modern nyugati eszmékre, a vallásra, a társadalmi konvenciókra és az erkölcsre összpontosított. Ebben az időszakban a kísérletezés és az individualizmus mozgásba hozta a modernizmust (Dolin 1999). A modernista irodalom és a viktoriánus irodalom közötti különbség az volt, hogy a modernizmusban a nyugati eszmékre és a jövőre összpontosítottak, míg a viktoriánus irodalom az akkoriban Angliában létező kultúrára összpontosított.
a két világháború kulturális sokk állapotába sodorta a világot, különösen Európát. A modernizmusban minden műfajban erős hasonlóság volt. A modernista kultúra reakció volt a viktoriánus életmódra, amely a 19.században uralta a legtöbbet.
a modernista irodalmat nagymértékben ösztönözték az új radikális fejlemények és az élet új szemléletmódja. A modernizmus egyik legkülönlegesebb vonása az volt, hogy erősen és szándékosan szakított a hagyományokkal. Erős reakció volt a társadalomban kialakult normákkal szemben, amelyek vallási, politikai és társadalmi nézetek voltak. A modernizmus irodalma teljesen eltért a 19.század konvencionalitásaitól, és soha nem látott módon kísérletezett. Ez olyan irodalmi műveket tartalmazott, mint T. S Eliot The Waste Land és Joyce Ulysses. Ez a fajta irodalom elszakadt az örökölt irodalmi hagyománytól, és teljesen más formát hozott létre a viktoriánus irodalomtól
a modernizmusban az a meggyőződés is volt, hogy a világ az, amit az emberek érzékeltek. A modernizmus másik jellemzője az a meggyőződés volt, hogy nincs abszolút igazság, mivel minden dolog relatív. A modernizmusban szintén nincs kapcsolat a történelemmel vagy az intézményekkel, ehelyett tapasztalataik többsége elidegenedést, veszteséget és kétségbeesést mutat. James Joyce “A halottak” című könyvében a központi téma a halandóság és az elszigeteltség. A történet a boldogság és a szomorúság keveréke. A szerző a halandóság és a magány témáihoz csatlakozik, és a halottak által előidézett elkülönülés azt az elszigeteltséget jelenti, amellyel a még élőknek szembe kell nézniük (McCordick, 1996).
a modernizmusban az élet a szervezetlenség és a rendetlenség, valamint a személyes és a belső erő ünneplésének bajnoksága. Inkább az elme tudatalatti részeivel foglalkozik. A”The Lake Isle of Innisfree” című versben az utolsó sor kifejezi annak szükségességét, hogy a személy igaz maradjon, és kövesse “mély szívének vágyait”.’
Yeats’ az innisfree-tó szigete ‘ című verse az ipari forradalom okozta csalódásokat tükrözi. Arra vágyik, hogy elszakadjon a zajos városi élettől, és olyan helyre menjen, ahol megtapasztalhatja a békét. A modernista irodalom nagy része a halandóság, az elszigeteltség és az öregség témáival foglalkozott.
Idézett Művek
Baugh, Albert Croll. Anglia irodalomtörténete. 2. kiadás. New York: Appleton-Century-Crofts, 1967.Nyomtatás
Dolin, Kieran. Fiction and the Law: jogi diskurzus a viktoriánus és modernista irodalomban. Cambridge. Egyesült Királyság: Cambridge University Press, 1999. Nyomtatás
Fletcher, Ian. Brit költészet és próza, 1870-1905. New York: Oxford University Press, 1987. Nyomtatás
Maidment, Brian. The Poorhouse Fugitives: Autodidakta költők és költészet a viktoriánus Nagy-Britanniában. New York: Carconet, 1987. Nyomtatás
McCordick, David. Skót Irodalom: Antológia, 2. NY: Lang, 1996. Nyomtatás